A közjegyző pártatlanságának és függetlenségének egyik garanciája, hogy a díjazása egyik közjegyzői eljárásban sem a közjegyző és az ügyfele szabad megállapodásának tárgya, az minden esetben a közjegyzőt a jogszabály alapján megillető hatósági díj, mely a közjegyzői hatósági szolgáltatás ellentételezéseként fizetendő.
A közjegyzői díjak mértékét a közjegyző eljárások döntő többsége tekintetében a 2019. július 1. napjától hatályos közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet határozza meg.
A díjazás alapvetően munkadíjból és költségtérítésből tevődik össze.
Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke. Amikor az ügyérték nem határozható meg, vagy egyébként a jogszabály így rendelkezik, a munkadíj a tevékenységre fordított idővel arányos.
A közjegyzői eljárás során felmerült, tételesen, összegszerűen nem felszámítható költségek finanszírozására szolgál a költségátalány, amely a munkadíjjal arányos, az esetek többségében annak 40 %-a.
A közjegyző költségként számítja fel azokat a készkiadásait (pl. utazási, szállás-, étkezési, postaköltség, leírási díj, fordítás, tanú, tolmács költségtérítése), amelyek az adott ügyben a közjegyzői eljárás lefolytatásával kapcsolatban igazoltan merültek fel.
A közjegyző az általa felszámított díjról költségjegyzéket állít ki, melyben az egyes díjtételeket munkadíj, költségátalány és készkiadás szerinti bontásban tünteti fel.
A közjegyzői költségjegyzék közvetlenül (per és egyéb előzetes eljárás nélkül) végrehajtható.
A közjegyzői díjszabásról szóló hatályos rendelet és a Kamara részletes tájékoztatója a fenti hivatkozásokon érhető el.
A weboldal a Demján Sándor Program keretében és támogatásával valósult meg.
Hétfő-csütörtök: 8:00-16:30
Péntek: 8:00-15:00
