Amíg magánokirat (így az ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokirat) valódiságát a perben az ellenfél, illetve a bíróság is kétségbe vonhatja, és ebben az esetben az okiratra hivatkozó fél köteles bizonyítani annak valódiságát, addig a közokirattal szemben ellenbizonyításnak csak akkor és annyiban van helye, amikor és amennyiben azt a törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza. 

A közjegyzői okiratok két típusa az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat.

Az ügyleti okirat

közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, akár két vagy többoldalú szerződést, akár egyoldalúan tett jognyilatkozatot tartalmaz.

Az ügyleti okirat legfontosabb joghatása a már említett legmagasabb szintű bizonyító erő mellett a közvetlen végrehajthatóság. A törvényben előírt tartalmi követelményekkel rendelkező közjegyzői okirat alapján közvetlenül (további hatósági eljárás igénybe vétele nélkül) állami kényszerrel, bírósági végrehajtás útján kikényszeríthető az abban vállalt kötelezettség teljesítése.

Kiemelt jelentősége van tehát a közjegyzői okiratnak azon szerződések vagy egyoldalú jognyilatkozatok esetén amelyekben a felek bírósági végrehajtási útra tartozó, azaz végrehajtás keretében kikényszeríthető kötelezettséget vállalnak.

A közjegyzői okirathoz fűzött legfontosabb joghatás, a közvetlen végrehajthatóság önmagában alkalmas arra, hogy fokozza a hajlandóságot az okiratban vállalt szerződéses vagy egyéb kötelezettség teljesítésére. Ha a szerződés nem közjegyzői okiratba foglalással jön létre, gyakran ezen joghatás biztosítására a magánokiratban vagy szóban létrejött szerződés alapján tesz közjegyzői okiratban az egyik szerződő fél egyoldalúan kötelezettségvállaló nyilatkozatot.

Bármely jogügylet és egyoldalú jognyilatkozat közjegyzői okiratba foglalható, ha az nem ütközik jogszabályba, nem jogszabály megkerülésére irányul és célja nem tiltott vagy tisztességtelen.

A közjegyzői gyakorlatban leginkább az alábbi jogügyletek, jognyilatkozatok okiratba foglalásával keresik fel a közjegyzőt:

–   Végintézkedések: végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás,

–   Öröklésről való lemondásról szóló szerződés,

–   Tartási szerződés,

–   Bérleti szerződés és kiköltözési nyilatkozat,

–   Adásvételi szerződés, csereszerződés, ajándékozási szerződés,

–   Házassági és élettársi vagyonjogi szerződés,

–   Vagyonmegosztásról szóló megállapodás, tartásdíjról szóló megállapodás,

–   Szülői felügyeleti jog rendezése, gyermek kiutazásához való hozzájáruló nyilatkozat,

–   Kölcsön – és hitelszerződés szerződés,

–   Biztosítéki szerződések: zálogszerződés, kezességi szerződés,

–   Tartozást elismerő nyilatkozat,

–   Tartozás átvállalás, teljesítés átvállalás, tartozás elvállalás,

–   Meghatalmazás,

–   Közös tulajdon megszüntetése, tulajdonostársak közötti használati megállapodás,

–   Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat.

A ténytanúsító okiratban

 a közjegyző jogi jelentőségű tényeket tanúsít közhitelesen jegyzőkönyvi vagy záradéki formában. Igénybevételének célja az ahhoz fűzött közokirati bizonyító erő biztosítása, hiszen teljesen bizonyítja az okirattal tanúsított tények, adatok valódiságát.

A közjegyző tanúsítványt állít ki

a) arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,

b) fordítás helyességéről,

c) aláírás és kézjegy valódiságáról (aláírás hitelesítés)

d) okirat felmutatásának időpontjáról,

e) nyilatkozat vagy értesítés közléséről, (teljesítési felszólítás, felmondás, elállás)

f) tanácskozásról és határozatról,

g) egyéb jogi jelentőségű tényről, (pl.: sorsolás, árverés, honlap tartalmának tanúsítása, elektronikus üzenet tartalmának tanúsítása, pályázatbontás, értékpapír fizikai megsemmisítésének tanúsítása)

h) váltó, csekk és más értékpapír óvásáról,

i) a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról, (pl.: cégnyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás)

j) a külföldi eljárás céljára tett peren kívüli eskü vagy fogadalom tételéről.

k) személy életben létéről,

l) a képviseleti jogról.

A közjegyzői okiratokról bővebb tájékoztatás ezen a linken érhető el.

A Közjegyzői okirat szerkesztési eljárás bejegyzés először Kozjegyzoszolnok-én jelent meg.

A magyar polgári jog szabálya szerint az ember halálával hagyatéka a törvény erejénél fogva átszáll az örökösre, így az öröklés jogcímén történő tulajdonszerzéshez nincs szükség sem az örökös elfogadó nyilatkozatára, sem hatósági aktusra. A hagyatéki eljárásra és az annak eredményeként hozott hagyatékátadó végzésre azért van szükség, hogy igazolja: a hagyatékba tartozó vagyoni elemekre kit, milyen jogcímen, milyen jog illet meg illetve hagyatékban részesülő személyként milyen kötelezettség terhel.

A hagyatéki eljárás főszabály szerint az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjénél indul a hagyatéki leltár felvételével. A leltárt és mellékleteit a jegyző küldi meg a közjegyzőnek, aki tárgyalás tartása melletti vagy tárgyalás tartása nélküli eljárási rendben lefolytatott eljárás eredményeképpen adja át a hagyatékot teljes vagy ideiglenes hatállyal. 

A hagyatéki eljárásról bővebb tájékoztatás erről a linkről érhető el.

A Hagyatéki eljárás bejegyzés először Kozjegyzoszolnok-én jelent meg.

A követelések érvényesítésének egyszerűsített eljárásáról van tehát szó, mely csak akkor alakul át bírósági peres eljárássá, ha a kötelezettként megjelölt személy határidőben joghatályos ellentmondást nyújt be a közjegyzőhöz.

A fizetési meghagyás kézbesítése akkor is szabályszerű, ha azt a kötelezett nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja. Az ily módon jogerőre emelkedett fizetési meghagyással szemben azonban a kötelezett a 15 napos határidő elteltét követően a végrehajtás során is ellentmondással élhet.

Ha a jogosult jogi személy vagy jogi képviselővel jár el kérelmét kizárólag elektronikus úton, az erre szolgáló alkalmazás igénybevételével nyújthatja be, magánszemély jogosult pedig ezen kívül az általa választott közjegyzőhöz papír alapon és szóban is jogosult előterjeszteni.

A Fizetési meghagyásos eljárás bejegyzés először Kozjegyzoszolnok-én jelent meg.

Alapvető szabálya ezen eljárásnak, hogy csak a személyesen eljáró végrendelkező helyezheti letétbe a végakaratát tartalmazó okiratot, továbbá hogy azt a közjegyző ezen eljárás keretében sem alaki, sem tartalmi érvényessége tekintetében nem vizsgálhatja. Feladata abban áll, hogy a végrendelet őrizetbe vételéről jegyzőkönyvet vegyen fel, a letételének tényét bejegyezze a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, és az átvett okiratot megőrizze a visszavételéig illetve a hagyatéki eljárásban történő felhasználásáig.

A Végrendelet és egyéb okirat megőrzése bejegyzés először Kozjegyzoszolnok-én jelent meg.

Közjegyzői okiratban vállalt kötelezettségek végrehajtásának elrendelése a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátásával történik, míg a közjegyzői határozatok végrehajtásának elrendelése végrehajtási lappal történik.

A közjegyzői okirat záradékolására az okiratot kiállító (illetve az ezen a székhelyen működő) közjegyző  jogosult, a határozatok alapján végrehajtás elrendelésére hatáskörrel rendelkező és illetékes közjegyző pedig a végrehajtandó okirattól függően az alábbiak szerint került meghatározásra:

– közjegyző által nemperes eljárása során jóváhagyott egyezség alapján bármelyik közjegyző,
– közjegyző által hozott, egyéb marasztalást tartalmazó határozat alapján bármelyik közjegyző,

– a jogerős fizetési meghagyás alapján az azt kibocsátó közjegyző,
– közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzék alapján – a költségjegyzéket kiállító közjegyzőn kívül – bármelyik közjegyző.

Az általa kiállított végrehajtható okiratot a közjegyző megküldi az illetékes önálló bírósági végrehajtónak, a foganatosítja a közjegyző által elrendelt végrehajtást.

A Végrehajtás elrendelése bejegyzés először Kozjegyzoszolnok-én jelent meg.

Az eljárás lefolytatásának feltétele, hogy abban a kérdésben, amelyre a szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás ne legyen folyamatban.

Az eljárás lefolytatására az a közjegyzői rendelkezik illetékességgel, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye van,  továbbá az is akinek az illetékességi területén a vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy dolog található.

A Igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban bejegyzés először Kozjegyzoszolnok-én jelent meg.

Az eljárás megindításának feltétele, hogy az ügyben polgári per és büntető eljárás ne legyen folyamatban.

Előzetes bizonyításra az a közjegyzői illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye van, továbbá az is akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van.

A Közjegyző előtti előzetes bizonyítási eljárás bejegyzés először Kozjegyzoszolnok-én jelent meg.

A semmissé nyilvánítást a közjegyzőtől az értékpapír vagy okirat utolsó birtokosa, és az kérheti, akit az értékpapír alapján valamely jog illet meg, vagy valamely kötelezettség terhel.

Az eljárás során a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján hirdetményt tesz közzé, melyben felhívja az értékpapír/okirat birtokosát, hogy az értékpapírt/okiratot a hirdetmény közzétételétől számított 6 hónap/1 hónap alatt – mutassa be a közjegyzőnél, vagy az értékpapír/okirat hollétére vonatkozó adatot jelentse be a közjegyzőnek. Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt/okiratot nem mutatták be, és annak hollétére vonatkozó adatot sem jelentettek be, a közjegyző az értékpapírt/okiratot semmissé nyilvánítja.

A Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása bejegyzés először Kozjegyzoszolnok-én jelent meg.

Ha legalább az egyik fél rendelkezik belföldi lakóhellyel vagy székhellyel, és az eljárás tárgyáról a felek szabadon rendelkezhetnek, a kérelmező kérheti a közjegyzőtől a másik fél egyezségi kísérletre történő idézését.

Természetesen annak sincs akadálya, hogy a felek idézés nélkül együttesen jelenjenek meg a közjegyző előtt egyezségkötés céljából.

A közjegyző által jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú, tehát végrehajtható.

A Közjegyző előtti egyezségi eljárás bejegyzés először Kozjegyzoszolnok-én jelent meg.

Ezen eljárás tehát kizárólag közjegyzői okirat készítése során, az abba foglalt jogügylettel érintett értékeknek megőrzésére és a fél rendelkezése szerinti kiadására szolgál, melyben a közjegyző az átvételről jegyzőkönyvet készít és elismervényt ad.

A Pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése bejegyzés először Kozjegyzoszolnok-én jelent meg.