A közjegyzői okirat, annak hiteles kiadmánya és hiteles másolata közokirat. Ezek bármelyike elkészíthető papír alapú és elektronikus okirat formájában. A közokirathoz, a törvény a valódiság vélelmét fűzi, azaz az okiratot az ellenkező bizonyításáig teljes egészében a kiállítójától eredőnek, azaz valódinak kell tekinteni.
Amíg magánokirat (így az ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokirat) valódiságát a perben az ellenfél, illetve a bíróság is kétségbe vonhatja, és ebben az esetben az okiratra hivatkozó fél köteles bizonyítani annak valódiságát, addig a közokirattal szemben ellenbizonyításnak csak akkor és annyiban van helye, amikor és amennyiben azt a törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza.
A közjegyzői okiratok két típusa az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat.
Az ügyleti okirat
közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, akár két vagy többoldalú szerződést, akár egyoldalúan tett jognyilatkozatot tartalmaz.
Az ügyleti okirat legfontosabb joghatása a már említett legmagasabb szintű bizonyító erő mellett a közvetlen végrehajthatóság. A törvényben előírt tartalmi követelményekkel rendelkező közjegyzői okirat alapján közvetlenül (további hatósági eljárás igénybe vétele nélkül) állami kényszerrel, bírósági végrehajtás útján kikényszeríthető az abban vállalt kötelezettség teljesítése.
Kiemelt jelentősége van tehát a közjegyzői okiratnak azon szerződések vagy egyoldalú jognyilatkozatok esetén amelyekben a felek bírósági végrehajtási útra tartozó, azaz végrehajtás keretében kikényszeríthető kötelezettséget vállalnak.
A közjegyzői okirathoz fűzött legfontosabb joghatás, a közvetlen végrehajthatóság önmagában alkalmas arra, hogy fokozza a hajlandóságot az okiratban vállalt szerződéses vagy egyéb kötelezettség teljesítésére. Ha a szerződés nem közjegyzői okiratba foglalással jön létre, gyakran ezen joghatás biztosítására a magánokiratban vagy szóban létrejött szerződés alapján tesz közjegyzői okiratban az egyik szerződő fél egyoldalúan kötelezettségvállaló nyilatkozatot.
Bármely jogügylet és egyoldalú jognyilatkozat közjegyzői okiratba foglalható, ha az nem ütközik jogszabályba, nem jogszabály megkerülésére irányul és célja nem tiltott vagy tisztességtelen.
A közjegyzői gyakorlatban leginkább az alábbi jogügyletek, jognyilatkozatok okiratba foglalásával keresik fel a közjegyzőt:
– Végintézkedések: végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás,
– Öröklésről való lemondásról szóló szerződés,
– Tartási szerződés,
– Bérleti szerződés és kiköltözési nyilatkozat,
– Adásvételi szerződés, csereszerződés, ajándékozási szerződés,
– Házassági és élettársi vagyonjogi szerződés,
– Vagyonmegosztásról szóló megállapodás, tartásdíjról szóló megállapodás,
– Szülői felügyeleti jog rendezése, gyermek kiutazásához való hozzájáruló nyilatkozat,
– Kölcsön – és hitelszerződés szerződés,
– Biztosítéki szerződések: zálogszerződés, kezességi szerződés,
– Tartozást elismerő nyilatkozat,
– Tartozás átvállalás, teljesítés átvállalás, tartozás elvállalás,
– Meghatalmazás,
– Közös tulajdon megszüntetése, tulajdonostársak közötti használati megállapodás,
– Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat.
A ténytanúsító okiratban
a közjegyző jogi jelentőségű tényeket tanúsít közhitelesen jegyzőkönyvi vagy záradéki formában. Igénybevételének célja az ahhoz fűzött közokirati bizonyító erő biztosítása, hiszen teljesen bizonyítja az okirattal tanúsított tények, adatok valódiságát.
A közjegyző tanúsítványt állít ki
a) arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,
b) fordítás helyességéről,
c) aláírás és kézjegy valódiságáról (aláírás hitelesítés)
d) okirat felmutatásának időpontjáról,
e) nyilatkozat vagy értesítés közléséről, (teljesítési felszólítás, felmondás, elállás)
f) tanácskozásról és határozatról,
g) egyéb jogi jelentőségű tényről, (pl.: sorsolás, árverés, honlap tartalmának tanúsítása, elektronikus üzenet tartalmának tanúsítása, pályázatbontás, értékpapír fizikai megsemmisítésének tanúsítása)
h) váltó, csekk és más értékpapír óvásáról,
i) a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról, (pl.: cégnyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás)
j) a külföldi eljárás céljára tett peren kívüli eskü vagy fogadalom tételéről.
k) személy életben létéről,
l) a képviseleti jogról.
A közjegyzői okiratokról bővebb tájékoztatás ezen a linken érhető el.
